Kilencven éve, 1930. február 25-én született Gyöngyössy Imre Balázs Béla-díjas költő, filmrendező.
A Tolna megyei Értényben töltötte gyermekkorát, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban tanult, majd alig húsz évesen a kommunizmus üldözöttjévé vált. Mint olasz szakos egyetemi hallgatót 1951-ben letartóztatták. Egy fiatalok elleni koncepciós perben államellenes összeesküvés vádjával három év börtönbüntetésre ítélték. A sztálinizmus politikai börtöneiben verseit papír és ceruza nélkül, fejben írta. 1954-ben súlyos betegségekkel szabadult, hamis papírokkal tért vissza a fővárosba – olvasható özvegye, Petényi Katalin és egykori alkotótársa, Kabay Barna közleményében, amelyet a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján juttattak el az MTI-hez.
“Álltam az akasztófa alatt. Szembenéztem saját és barátaim halálával. Az emberi lét mezítelensége, kiszolgáltatottsága, az élet-halál közelsége véste belém a művészetnek azt az elkötelezettségét, hogy az embernek nem csak napi gondjával, napi örömeivel kell foglalkozni. Megtanultam, mit jelent az emberi egymásrautaltság, barátság, áldozatvállalás, a következő napba vetett hit ereje” – idézi a közlemény börtönéveiről Gyöngyössy Imrét.
Verseket és drámákat írt, 1956 tavaszán felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1961-ben filmíró, filmrendező diplomát kapott. Első sikereit drámáival érte el. Csillagok órája című drámáját nagy sikerrel játszotta a budapesti Katona József Színház. Illyés Gyula, Kodály Zoltán az új magyar dráma megújulását látták művében. Számos filmrendezőnek írt forgatókönyveket, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak.
Első szerzői játékfilmjével a biblikus ihletésű, balladai hangvételű Virágvasárnappal (1968) nemzetközi hírnevet szerzett. Következő filmjének, a Meztelen vagynak (1972) forgatókönyvét Kabay Barnával, későbbi állandó rendezőtársával írta. A magyarországi cigányság kapcsán fordult először a kisebbségek máig megoldatlan, drámai sorsához. A film víziórendszerének, képzőművészettől ihletett világának kialakításában felesége, Petényi Katalin volt társa.
A szimbólumokban, költői képasszociációkban gazdag Szarvassá vált fiúk (1973), Várakozók (1975) után a Két elhatározással (1977, első közös rendezése Kabay Barnával) nemzetközi díjak sorát nyerte meg. A Jób lázadásával (1982), egyik legemlékezetesebb filmjével, átütő nemzetközi sikert ért el, Oscar-díjra jelölték az idegen nyelvű filmek kategóriájában és megnyerte a San Remó-i Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját. 2019-ben készült el a Jób lázadása teljes körűen felújított változata.
További fontosabb filmjei: Töredék az életről (1979), Yerma (1984), Boat – People (1987), a Cirkusz a holdon (1988), Száműzöttek (1991), Halál sekély vízben (1992).
Filmjeit nagy sikerrel vetítették Rómában, Párizsban, New Yorkban, Chicagóban, La Rochellben, Berlinben, Montrealban rendezett retrospektíveken és számos díjjal tüntették ki: 1972-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Adolf Grimme-díjat kapott, 1979-ben érdemes művészi címmel ismerték el munkásságát.
Gyöngyössy Imre 1994-ben hunyt el.
MTI
