Régi Műcsarnok néven is ismert főépületének frissen restaurált Lotz-freskói mellett a ház múltját idéző klasszikus és kortárs műalkotásokkal, valamint dokumentumokkal várja a közönséget február 16-tól a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei című kiállítása.
Fennállásának 150. évfordulóját az egyetem az egész tanévet átívelő, nagyszabású MKE150 programsorozattal ünnepli. Az MKE150 fő pillére az a reprezentatív kiállítás-sorozat, melynek harmadik, utolsó nagy állomása a Térfoglalások című tárlat az épület Barcsay-termében – közölte az MTI-vel az MKE.
A közlemény szerint a kiállítás a Képzőművészeti Egyetem egyik műemléki épületét, az Andrássy út 69. alatt álló palotát állítja a középpontba: az épület a sugárút egyik legszebb palotája, 1945 óta az MKE otthona, de hányattatott sorsa alatt volt kiállítótér, múzeum, műterem, vásári látványosság, hivatal, színház, sőt kabaré is.
A díszes palotát Műcsarnok néven, a Magyar Képzőművészeti Társulat emeltette 1877-ben, azzal a céllal, hogy a párizsi szalonok mintájára itt rendezzék meg az éves nagy képzőművészeti tárlatokat. Amikor 1896-ban a Hősök terén elkészült az új Műcsarnok, a Magyar Képzőművészeti Társulat átköltözött oda, az Andrássy 69. alatt álló palota neve pedig Régi Műcsarnok lett. 1945 után a ház kiállítótereiben a Képzőművészeti Főiskola műtermei leltek otthonra, az alagsori régi kabaré helyén pedig a Bábszínházat alakították ki.
A Térfoglalások kiállítás archív hang- és képanyagokkal: különleges régi dokumentumokkal, fotókkal, építészeti tervrajzokkal, műtárgyakkal idézi fel a Régi Műcsarnok szalontárlatainak hangulatát, de a századfordulós kabaré miliőjébe is belefeledkezhetnek a látogatók.
A tárlaton az archív anyagokat modern és kortárs alkotások is kiegészítik: megcsodálhatók lesznek többek között Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Czene Márta, Csók István, Ferenczy Károly, Gróf Ferenc, Jovánovics György, Kósa János, Lengyel András, Lotz Károly, Réti István, Szőnyi István, Tranker Kata, Katarina Sevic és Vaszary János alkotásai is.
Az MKE közleménye szerint a hallgatók új, izgalmas alkotásokkal reflektálnak az ikonikus palota történetére. A 19. században a belső udvart egy gyönyörű majolikakút díszítette, melynek kicsinyített mását Laneury Tom drótokból készítette el a kiállításra, egy hallgatói csoport – Heim Fanni, Panák Laura, Döbröntei Klári, Sziládi Szabolcs – pedig archív fotók felhasználásával látványos animációban eleveníti fel az épület első évtizedeinek hangulatát.
Mint a közlemény hangsúlyozza, a Térfoglalások kiállítás fókuszában mégis a frissen restaurált Lotz-freskók állnak. A mennyezetet díszítő alkotások restaurálása 2021 végén fejeződött be, ugyanekkor újult meg az épület díszes előcsarnoka, aulája, lépcsőháza és rektori folyosója is. A felújítási projektet széleskörű kutatás előzte meg, melynek célja az volt, hogy az évtizedek alatt súlyosan roncsolódott Lotz-faliképegyüttes és az épületrész neoreneszánsz belső terei visszanyerhessék eredeti pompájukat. A restaurálás során az épületrész díszítőfestése mellett a fa, üveg, fém és kő épületelemek is megújultak.
A Lotz-faliképciklus allegorikus női figurái a művészeti ágakat – Festészet, Szobrászat, Rajz, Építészet, Iparművészet és Művészettörténet -, valamint az akadémikus művészet alapfogalmait – Valóság, Képzelet, Fantázia és Harmónia – jelenítik meg. A Lotz-freskók restaurálása különleges szakértelmet igényelt, mivel a falfestések szekkótechnikával, száraz vakolatra, olajfestékkel készültek – emlékeztet a közlemény.
A tárlat bemutatja a freskók előtörténetét, festményváltozatait, valamint egy válogatást is az MKE művészeti gyűjteményének Lotz-kollekciójából. Az archív anyagot az egyetem volt és jelenlegi tanárainak és diákjainak a Lotz-allegóriákhoz kapcsolódó munkái egészítik ki.
A március 19-ig látogatható kiállításra az egyetem szombatonként tárlatvezetéseket is tervez.
MTI
